2011. augusztus 31., szerda

Medveles 40 km. Augusztus 6. Ami még volt.

Most folytatom a beszámolót, főleg képi ábrázolás útján.

Talán mindenki felismeri még. Erről, a "Nem oda Buda" mondás jut eszembe.

Úgy nézem, ez egy mobil szénakazal. Ilyet se láttam még itthon.

Ott is ismerik a szelektív gyűjtés fogalmát. Ez bele, ez meg mellé. :(

Kelly, a szervezőnk, kormányolónk, térkép ismerőnk hűti a futókat.

Egy szép kis pajta, ami rönk.

Azért Erdély is szépen felfejlődik hozzánk, ami a szemét elhelyezést illeti.

Az élboly Zoli, Kelly, Tibi. Persze, ha én fotóztam, akkor biztos előttük voltam. :)

Ez egy kis vízesés. Nem nagyobb nálam, viszont jóval erősebb.

Feljöttem a vízeséstől, és már meg is kellett pihennem.

Zoli még saját bőrén tapasztalja pataknak hűsét.

Fák gyökerei létraként funkcionálnak, de írhattam volna azt is, hogy működnek.
Kelly háta mögött porcukor zuhatag.

Én is pózoltam ott, pedig le se akartam menni, az igen meredek, kavicsos ösvényen. Viszont nem is én lennék, ha nem tenném.

Gyökerek. A fáknak a kapaszkodásban segít, nekünk a haladásban.

Átkelés Kelly módra. Ezt tanítani kellene.

Hűsből nézek a napos tájra.

Lehet egy kép kommentár nélkül? Lehet. Akkor beszéljen ő helyettem.

Ha szakértő lennék mondanám milyen fenyőket látunk. De nem vagyok.

Jövünk fel a vadonból.Kelly ekképpen teszi.

Tibi. Na, ő az, aki sose vágott az ember szavába. Én sem lettem volna bővebb szavú, egy idegen csapatban.

A fotós kolléga is érkezni látszik a közelben.

Az első túrázó, Attila jól bírta a 40 km-t. Viszont azóta nem kért belőle.

A nap is végezte dolgát. Most már készül nyugodni. Nekünk meg még haza kell érnünk kis hazánkba. Kelly hozott, Kelly vitt.

2011. augusztus 30., kedd

Medveles 40 km. Augusztus 6.

A reggeli panoráma nem rontotta el a kedvünket.

Jó sorsunk Erdélybe vezényelte négy fős kis csapatunkat.
Helyszín, Biharfüred volt. Kettőkor keltem (a többiek is hasonlóan korán),
hogy érkezésünk ne legyen későn, és időben tudjunk rajtolni.
Ellenünk dolgozott az időzóna (+1), és még a torlódás réme is a határon.
Ez utóbbit megúsztuk, időzóna ellen nincs orvosság. Meg volt a nevezés,
és indulhat a ROCK AND ROLL. Mert, hogy voltak ám kövek és gurultak is néha.
A reggeli hűvöst és párát felváltotta a kellemes túrázó idő. Hát, adj neki!
Erre lehet azt mondani, hogy köves út. Minden boka a helyén maradt.

Fenyők közül kandikálva.

Hol vannak a hegyek? Lehet, hogy alattunk?

Budapesti barátunk hozzánk verődött, mert a társai többet szerettek volna látni ebből a szép tájból.

Zoli valakit fotózott. Csak nem engem?

Ha száraz az idő, akkor út, ha esős, akkor patak.

Egy futó hagyott el bennünket. Ő, nem csendes szemlélője a tájnak. Meg aztán 60 km, az 60 km.

Egy kis ereszkedés a tetőről. Jól jött az néha.

Kő áll ott, és mutatja az utat.

Azok ott jól elhúztak. Megint futhatok utánuk.

Tájékoztatás, egy tereptárgy mentes réten.

Szerencsére medvét nem láttunk, csak teheneket és azok lapos/szagos végtermékét.

Ellenőrző pont, pont a domb/hegytetőn.

Kaptam és mutattam, később meg befaltam.

Megyünk, ki merre lát. Én közben meg fotózgatok.

Szemsimogató a táj.

Egyik kedvenc képem ezen a túrán. Tudtam, hogy jó lesz. Szándékos volt ez a beállítás.

Ugyanaz az elgondolás, kicsit jobbra tekintve.

Barányokkal díszített hegyoldal.

Ezek meg fejetlen, lábatlan tehenek.

Néhai élet nyomai.

Ellenőrző pont. Egy csobogó patak közelében.

Patak partján két turista. Új tagunk meg Attila.

Ez meg itt egy szenvedő szerkezet a köves úton.

A gravitáció kéri le a vizet a völgybe.

Kis patak ma még, de mekkora mire leér.

Szép kis lak, egyedül unatkozhat.

Ez meg itt a Bihari hegység egy darabkája házzal, legelővel és fákkal. Máris beköltöznék néhány napra.

Mi az, ami hanyatt dőlve is így áll? Ez csak szénakazal lehet.