Bakancsos Bortúra. Aszú 50 km.

Indultak sörisszák és borisszák, valamint kik ezeket nem 

isszák. Meg kellett állapítanom, hogy ők voltak kevesebb 

létszámban. Nekem mindegy, csak ne bagózzanak. Mi, 

az Aszú 50-re próbálkoztunk be. Végre egyszer időben 

érkeztünk, de mire a nevezéssel, átöltözéssel, 

pedikűrrel végeztünk, múlott a hét óra.

Világosság lett a Penny Market felett.

Két fa között logó.

Ez lehet a Tisza. Ha már lement nem jön vissza.

Mekkora szomorúság van a kis drága szemében. Látszik, hogy nincs senkije, akit hűségesen követhetne. A képet nézve hasonló hangulatom lesz nekem is.

Ha a nagy kopaszra vágysz, a temetőbe kell menni. Kopasz, a hegynek neve.

Felérve az első kaptatón. Lihehegve, melegedve.

Volt egy ilyen szlogen, valahol valamikor: "Nem bántja a szemét?" Ember, minek viszel szemetet a hegyre? És ha igen, akkor miért nem hozod is vissza?

Nem lesz még korai az a szüret fiúk-lányok?

Annyi jótékony hatása van a szőlőnek, hogy na. Lényeg a lényeg, hogy nagyon egészséges, és ezt Éva is tudja.

Forgassuk ízét a szánkban. Majd nyeljük le. Kelly vagy savanyú szemet talált vagy citromba harapott.

Kanyar víz, ahogy én ezt nevezném. Egyébként meg egy patkó alakú holtág. Jól tudom, vagy hagyjam abba a blogolást?

Hová lett földnek nedve? Elment, ezért van repedve.

Zoli, Miki természet.

Ellenőrző hely, zsírkréta lógatva.

Az ókorban a gyümölcsök királyának tartották. Nagyszerű káliumforrás, jó vízhajtó, tisztítja a veséket. Nyáron, a kedves túratársak mást használnak vesemosásra. :)

Erről a váratlanul felbukkanó tóról semmit nem írt a Blikk, így inkább passzolom a képaláírást.

Ez a tó ugyanaz, csak kissé más kamera tartással.

Hú, mekkora borosüveg.

Körös-körül kő. Kicsi, kő katlanba kerültünk.

Kissé közelebb értünk a vízszinthez, de teljesen lemenni nem volt idő. Kelly megáll, pózol. Katt. Kamera el, és futás a többiek után.

Veszélyes, köves lejtő bátraknak. Kényelmesebbek, és ruhájukat jobban féltők a hosszabb úton is odaértek, mire itt mindenki lecsúszott-mászott.

Éva próbált több lábon állni. Még szerencse, hogy én elsők között jöhettem le, így nem maradtam le a hasonló küzdelmekről.

Miki nagyon profi. Magabiztosan jött le, miután mindenki leküzdötte magát.

Sok lyukú építmény. Nyitva vannak az ajtók, és ha föld úgy gondolja, akkor beomlik rajta.

Ők ide jöttek és mennek tova.

Andrássy rezidencia. Van neki öt csillaga. Mi, nem ide tartunk.

De, hát nincs is királyság. Nem baj, de azt a bazi nagy követ levonszolták a hegyről.

Kedveskéim mindenkinek jár egy pogácsa, meg egy fürt szőlő. Ez utóbbiból, aki akart, annyit evett, amennyit nem szégyellt. Itt már csak néztünk rá.

Ímmel-ámmal nyúlunk hozzá, mivel fent a hegyen sokkal szebbek és nagyobbak voltak.

Álmomban is elmondom merre kell most mennünk.

Ez itt egy emlékmű. Valahogy nem érdekelt, hogy kinek, minek állít emléket. Közös fotó és csókolom.

Akkor ezt a fát most hogy tegyem a tűzre?

Lila virág kinézett a kerítésen. Vár tán valamit, napnak éltető sugarait?

Na, ja.

Mi meg csak megyünk. Honnan hová? Kit érdekel, csak mehessünk. "Mert úton lenni élet, megérkezni halál." Amúgy, ott jobbra fent a Terézia kápolna, két óra magasságában.

Menekülj Kelly jön a csősz!!

Ugye, hogy megmondtam. Terézia kápolna közeleg.

Én, ezt most csoportképnek tekintem, pedig nem úgy álltunk hozzá.

Sziklás a hegy, legelnek a tehenek.

Vidámságunk oka, itt a kocsma menjünk oda. Ellenőrző pont. 200 forintos vásárló kuponnal kedveskedtek. Miután mindenki költött, poharába sört öntött.

Igen? Ezért azt veszek, amit akarok?

Invitáló dekoráció. Amint látjátok, én a tájjal voltam elfoglalva, míg mások hideg, keserű levet borítottak garatba.

Külsőségek rendben vannak, csak az a kár, hogy kocsmaként üzemel.

Kedvező dőlésszögben.

És akkor menet tovább, a megkezdett úton.

Egyszer fent egyszer lent. Most épp a völgyet hagytuk magunk mögött.

Tündi irigykedve nézett fel rám, mivel én már megmásztam, amit ő még nem.

Szaporodnak a léptek, gyorsulnak a lábak. Ilyenkor biz futni kell.

Podarcis Moralis. Azaz fali gyík.

Akik már nem túráznak, csak méláznak.

Ellenőrző pont. Közép tájon fiatal, ott volt az Abaúj-Hegyközi ötvenesen is. Mire jók a fényképek?

Éva, érkezésünk után rögtön felvette a napozó pózt. A Bodrog meg szép hátteret biztosított neki

Volt aki pihent ülve vagy állva. Volt ki energiát öntött a lábba. Megint mások hűs vízbe tették a lábat.

Mi az? Meleg, szőrös és négy lába van? Ja, és egy lóerős.

Találgatom miért kell nekik fátyol az arcra. Talán arab telivérek? Vagy legyek ellen rovarháló?

Mexikói hangulat a Zemplénben.

Van, akit felvisz, van akit le. Na, mi lehet ez?

Itt is jártunk, meg ott is. Nem ám biciklivel. Gyalog.

Tetszetős, lugasos rendszer.

Emberek ritkán járnak erre, akkor is dolgozni. Szörnyű bele is gondolni.

Visszanéztem félutamból. Fáradságért, táj kárpótol.

Mondjam azt, hogy az Tarcal. Nem mondom, mert biztos benne nem vagyok.

Nézd az összképet! Ha tetszik, kérd tőlem a fényképet!

Ez küld nekünk rádiót és a telefonra jelet, hogy üzenet érkezett. :)

Látod, hogy nem folyó? Nincs neki hova.

Magyarország.

Döntsük már el merre kell menni!

Milyen szép domborzati viszonyok.

Túrázás! Korlátlanul fogyasztható.

Justice for Hungary!!

Egy kérdés hangzott el a célba érkezést követően. Ki kér bort? :)

 

 Kínok és keservek után, Széchenyi István lábainál heverve.

Ezek elmentek borért.

Mi meg indulunk haza. Ritka kellemes túra volt. Köszönjük neked Tokaj.