2011. március 15., kedd

Dohányzási szokások, ahogy mi szeretjük?


Sajnos, egy olyan világban élünk, ahol füstölgő honfitár-
sainktól nincs hová menekülnünk. E hazában sajátosan 
értelmezik a dohányzóhely fogalmát. Ezen helyiségek 
általában, a nem dohányzók vagy a nem dohányzó helyi-
ségek felé szellőznek. A tiszta levegő szimpatizánsok 
meg nem szólhatnak, mert külön vannak a kormos torkúak.



Jártam pár helyen a világban és sehol nem tapasztaltam 
olyat, mint Ferihegyen, ahol amint belépek a terminálba, 
egyből tömény bagó szag jön velem szemben. Ha vélet-
lenül nem tudnám, ez jelzi nekem, hogy megérkeztem a 
balkánra. Három olyan országban jártam, ahol számomra 
kedvező feltételeket tapasztaltam. Érkezésem sorrend-
jében írom. Brazília. Kevesen 'dohányolnak', mert minden 
bagós dobozon ott van az elrettentő kép. Másik ok talán 
a szegénység. Nincs munkanélküli segély. Úgy kell 
megélniük, ahogy tudnak. Ha nem jól tudom, mindenkitől 
bocs. Thaiföld. Itt nem is ragoznám, hogy mi, miként 
működik, mert tudomásom szerint a szituáció ugyanaz.  

Egyesült Államok. Náluk nincsenek fotók, viszont vannak 
törvények. Úgy tűnik, hogy be is tudják tartatni. Egyes 
fórumokon ki is derült, hogy hazánk fiai nem kedvelik ezt 
az országot, mondván túlságosan szabályok között élnek. 
Ebből meg azt tudom levonni, hogy magyarjaink meg nem 
akarnak szabályoktól függeni. Talán, nálunk is megmozdult 
valami. Jelenlegi kormányunk akar valamit tenni ezzel kap-
csolatban. Kicsit örül a lelkem, de nem hiszem el, hogy ezt 
a népet meg tudják fegyelmezni. Elmúlt évemben először 
volt stagnáló jegyem a Sziget fesztiválon. Ezzel kapcsolat-
ban lett egy tapasztalatom. Ez pedig az, hogy a világ bagó-
sai hozzánk jöttek, mert nálunk mindent lehet. Nem beszélve 
a gyep, tüdőn keresztüli hasznosításáról. Lassan fűszakértő 
leszek, annyi sodrást voltam kénytelen végignézni. Ezen a 
zajfesztiválon tapasztaltam azt is, hogy az Iron Maiden 
koncerten úgy átitatódott a ruhám füsttel (tudd, ez egy 
szabadtéri buli volt), hogy magam sem hittem el másnap, 
amikor beleszippantottam előző napi viseletembe. Mellesleg, 
olyan messze álltam a színpadtól, hogy minél kevesebb 
ember kipufogófüstjét kelljen „élveznem”. Nem is tudtam a 
zenére koncentrálni, mert mindig menekülnöm kellett az 
aktuális füstfelhők elől. Sajnos, vagy szerencsére, annyira 
éles a szaglásom, hogy nem tudom meg nem történtnek 
tekinteni a füst gomolygását. Szervezetem úgy védekezik 
ezek ellen, hogy a légcsövem torok részen lezár és nem 
marad más hátra, mint megfulladni vagy odébbállni, amíg 
még elegendő oxigén tartózkodik a tüdőmben. Egy különös 
dolgot figyeltem meg életem során. Építkezéskor, a ház 
tetejére építenek kéményeket, a füst elvezetése céljából. 

A tulaj meg bemegy az épületbe dohányozni. Na, ez 
nekem azt jelenti, hogy nem szobatiszta. Pékséges meg-
figyelés is van. Nem dohányzó emberek is sorolnak a 
bagodába a füst kreátorokkal, mert vagy nem akarnak 
kimaradni az ott folytatott beszélgetésből, vagy szeret-
nének kimaradni a munkából, amit abban az időben 
kellene valakinek elvégeznie. A mi, fekete tüdejű munka-
társainkat, ha meg tudja rendszabályozni a Fidesz, akkor 
én, a következő választáskor ikszet teszek nevük mögé. 
És végezetül még annyit, hogy első 47 évemet meg-
keserítették honi füstkedvelőink, akkor a másik 47 legyen 
már az én kedvem szerint. Köszönöm.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése