Férfiak a nőkről egymás között.

Mióta ráeszméltem a nemek másságára, mindig is 

becézgette a férfinép a szebbik nem tagjait, attól 

függően ki milyen súllyal esik a latba. A felsorolás 

persze most csak az én szelektív memóriámra lesz bízva, 

ami azt is eredményezheti, hogy a legjobb meghatáro-

zások ki is maradhatnak. Talán, egy későbbi időpontban, 

amikor előkerül a sűrű, szürke iszapból (szürkeállomány) 

majd még hozzáragasztom a mostani mondókámhoz. 

Első ilyen név, ami leginkább megmaradt a fejemben, a

szőke cápa. Próbálom magyarázni. Bitang jó nő, aki 

ragadozóként veti magát bele az élet sűrűjébe. Más vízi 

hasonlat most nekem nem jut eszembe, de ennek mintá-

jára én is alkottam egy hasonlót, igaz kicsit ellentétes 

töltéssel. Ez pedig a fekete bálna. Nyilván, a hajszínre utal 

a fekete, de a nagy tengeri emlős említésének okát találja 

meg mindenki maga. Ne hagyjuk ki a vörös hajszín ihlette 

nevet sem, a vörös démont. Ő, a csábító, akaratos, dögös 
nő. Igazából, a háziállatok sokkal gyakrabban szerepelnek 
a nők, rosszalló meghatározásában. Hülye/lökött tyúk. 
Fiatal csirke. Pipi. Buta/hülye liba. Koca. Tehén. 
Csalódottságunknak adunk hangot, amikor ennyire elragad-
tatjuk magunkat a nőket illetően. Vannak, akik annyira 
tisztelik/szeretik a nőket, hogy ilyeneket sohasem monda-
nának rájuk. Róluk is van véleményem. Ők bizony 
mindenevők, mint a disznók. Szerintem, azért nem árt, 
ha az embernek van egy ideálja/zsánere. Igazán 

elgondolkodtató, hogy miért hasonlítgatjuk őket az állatvilág, 

különböző tagjaihoz. Aztán arra az elhatározásra jutottam, 

hogy bizonyára azért, mert szeretjük az állatokat. Egyiket 

jobban, mint a másikat. Meg aztán azt becézgeti az ember, 

amit/akit szeret. Na, ez nálam nem mindig van így.

A gondolatok általánosságban születtek, konkrét 

személyek nem fedezhetők fel írásomban.