7. Fejzet. :)
A történetek nem időrendi sorban vannak,
hanem, ahogy az agyam felszínre hozza a múlt emlékeit.
Egyszer, mikor már második hete nem tudtam a szüleimet
felhívni, kezdtem aggódni, hogy mi lehet velük. Felhívtam a
szembe szomszédot (szerencsére elvittem magammal a számát),
hogy neki támasszak egy kérdőjelet, miszerint a szülők
szavát hiányolom. Ő tudta, hogy a telefonunk nem működött
és átszaladt hozzánk, hogy magával vigye szüleimet magukhoz.
Pista bátyám körbenézte a házat, és végül a spájszban/(élés)kamrában
találkozott apuval. Gyere gyorsan! A fiad ott van nálunk.
Szólt neki sürgetően. Én, addig, a következő hangot vártam,
Torontóban. Meg is jött hamar.
Apu beleszól: mit keresel te itt a szomszédban?
Ez csak egy kis szösszenet volt a történések sorában.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése